Ereszkedés két kupolával

Szabó Péter

ERESZKEDÉS KÉT KUPOLÁVAL

lehetőségek és esélyek a mentőernyő alatt

2017.12.

 

Időnként játszunk azzal az egyesületben, hogy valaki feldob egy érdekes videót és közösen elemezzük azt. A legutóbbi videó elemzős játékunk során egy olyan videót elemeztünk, ahol a pilóta nagyon magasan nyitott mentőernyőt (felhőben), és közel 8 percen át, több ezer métert ereszkedett a mentőernyője alatt. Végül egy tisztás szélétől néhány tíz méterre egy fára érkezett meg.

Video itt: mentőernyős videó

De, nem is az elemzésről fogok most írni. A beszélgetések során ismét felmerült egy rendszeresen vissza-visszatérő kérdés, ami sok siklóernyőst izgat, és amiről általában nagyon homályos elképzelések élnek.

Ez pedig a két kupolával (a mentőernyő és a siklóernyő kupola) történő ereszkedés közbeni irányítási lehetőségek kérdése.

 

Miért fontos kérdés ez?

Mivel a mentőernyővel jelentősen nagyobb süllyedési sebességgel közeledik a talajhoz, a pilóta sérülésmentes talajfogása szempontjából kulcskérdés a földetérési pont milyensége, akadálymentessége. Azt tudja mindenki, hogy a mentőernyős ereszkedés egyik fő veszélye a kiszámíthatatlan és szabályozhatatlan földetérési pont (villanyvezeték, épület, sziklák, karók, árok, stb.) Bosszantó érzés, hogy a sűrűn egymás közelében véletlenszerűen elhelyezkedő biztonságos és veszélyes területek (pl. 20 méteren belül lehet: mező (+), árok (–), villanyvezeték (-), úttest (+), árok (-), fasor (+ / - ), ismét mező (+)) fölött ereszkedve, magatehetetlenül (irányíthatatlanul) kell várni, hogy milyen területet fog kijelölni a véletlen. 

A pilóták aktív emberek, szeretnének tenni a biztonságuk érdekében, szeretnék megválasztani a földetérési pontjukat.

 

Miért fedi homály ezt a kérdést?

Azért, mert siklóernyősök döntő többségének semmi (vagy nagyon minimális) gyakorlati tapasztalata van a mentőernyő használattal kapcsolatban. A legtöbb siklóernyős soha életében nem nyit mentőernyőt. Egy kisebb részük végrehajt 1 gyakorló nyitást, biztonságtechnikai tréningen, víz felett. Az olyan siklóernyős, akinek 2 vagy annál több mentőernyő nyitása van, már ritka, mint a fehér olló.

Ezeken a gyakorló nyitásokon is jellemzően igen kevés ereszkedési idő áll a pilóta rendelkezésére, és ezalatt a kupola összecsukását, a testhelyzet felvételét, és egyéb fontos dolgokat kell gyakorolnia. Szóval, a legtöbben csak fantáziálnak arról, hogy hogyan is lehetne irányítani egy kétkupolás rendszert.

Itt jegyzem meg, hogy most kizárólag csak a körkupolás mentőernyőkről beszélünk, és a nem leválasztható (nem leoldható) főernyőről, mivel a legtöbb pilóta ilyen konfigurációban repül. Az irányítható mentőernyők kérdése egy teljesen más téma, erről másik írásom szól.

Nekem kereken 50 mentőernyő nyitásom van. Mind szárazföld feletti, a többségénél nem irányítható körkupolás mentőernyővel, és sok esetben nem oldottam le a főernyőt, tehát két kupolával értem földet. Mivel sok bemutató és tesztnyitásom is volt, gyakran volt hosszabb ereszkedési időm is. Ezeken túl, több mint 100 gyakorló nyitást néztem végig, és sok mentőernyős videót néztem meg, vagy olvastam elbeszéléseket, tehát azt hiszem, az átlagpilótánál jobban képben vagyok a témát illetően.

 

Miért nincs jelentős gyakorlati értelme a kérdésnek?

Mielőtt tovább boncolgatnám a témát, szeretnék leszögezni három dolgot:

1. A siklóernyős pilóták többségének nagyon kicsi az elméleti és a gyakorlati felkészültsége a mentőernyő használat terén (mivel ez nagyon ritka esemény, magához a repüléshez elegendő ennyi, minimális tudás is). Bár a mentőernyős alapismereteket mindenki hallotta már, a pilóták többsége nem nagyon tudja, hogy mit kell / lehet tenni a speciális esetekben.

2. Stresszhelyzetben (mentőernyő nyitás után) egy felkészült pilótának sem könnyű gyorsan és pontosan tevékenykedni, ha nem rutinszerű tevékenységeket kell beindítania (márpedig kinek rutinszerű tevékenység ez?).

3. A siklóernyősök jellemzően alacsonyan nyitnak mentőernyőt, tehát rövid, vagy nagyon rövid ereszkedési idő után érnek földet. Megközelítőleg a következő időkről van szó:

                                   500m = 1p30mp

                                   300m = 50mp

                                   100m = 15 - 18mp

A nagy magasságban való mentőernyőnyitás ritkaság, kevés olyan esemény van, ami indokolná. Jellemzően 300 m alatt történnek a mentőernyő nyitások, és ilyenkor már kevesebb, mint 1 perce van a pilótának a földetérésig.

Ez alatt az idő alatt kell meggyőződnie a mentőernyő helyes kinyílásáról, üzemképtelenné tennie a főernyőjét (összecsukni, behúzni), megoldani esetleges kisebb problémákat, és felvenni a helyes földetérési testhelyzetet. Ez nem kevés teendő ilyen rövid időre, tehát túl sok „szabadideje” nem marad a pilótának.

A fentieket figyelembe véve kimondhatjuk, hogy a két kupolával való ereszkedés közbeni irányítás kérdése annyira marginális kérdés, hogy egy átlagpilótának nem érdemes ezzel a témával foglalkoznia. Az átlagpilótának bőven elég, ha annyit tud, hogy a körkupolás mentőernyő nem irányítható, és kész. Foglalkozzon a mentőernyő nyitásával, a főernyő összecsukásával, a megfelelő földetérési pozícióval, a tompítási technikákkal. Elméletben és gyakorlatban. Sokan eddig sem jutnak el.

 

Hogyan irányítható a mentőernyő?

De, mi nem vagyunk átlagpilóták, és foglalkozunk annyi más értelmetlen dologgal is (pl.: "mi az élet értelme?"), és tél van, és ráérünk, miért ne gondolkodhatnánk most egy kicsit erről is.

A régi, nem réselt körkupolás ejtőernyőket a hevederek húzásával torzították, és így lehetett kicsit irányítani őket. Ezt csúsztatásnak hívták, mert a kupola elkezdett csúszni a lehúzott oldala irányába (az ellenkező oldalon kiömlő levegő toló hatása miatt).

Ezt a technikát a siklóernyősök nem tudják alkalmazni, mert a néhány méteres csatolótag miatt nem érhető el a mentőernyő zsinórzata. Ráadásul, mivel egy pontban találkoznak a mentőernyő zsinórjai (ellentétben az ejtőernyővel, amely négy hevederbe fut össze), zsinórokat kellene lehúzni, ami nem lenne egyszerű dolog.

Tehát a siklóernyős mentőernyő kupolát közvetlenül, semmilyen módon nem lehet befolyásolni, irányítani.

 

Játék a „V” állással

A kettős rendszer mozgásának a befolyásolása azonban némileg mégis lehetséges. Méghozzá a rendszer függőleges sebessége változtatható. Amennyiben a pilóta nem gyűjtötte be teljesen az összeomlasztott főernyő kupolát, akkor dönthet arról, hogy hagyja-e a két kupolát „V” helyzetbe állni, vagy nem. Ha hagyja, akkor a rendszer kb. 7-10 m/s sebességgel süllyed, ha összecsukja a főernyőt és ezzel megszünteti a „V” állást, akkor 5,5-6 m/s-ra csökken a süllyedési sebessége.

Ennek akkor lehet értelme, ha szél van, mert akkor a süllyedési sebesség változtatásával változtatható a szélelsodrás mértéke. Gyenge szélben, vagy szélcsendben, közel függőlegesen ereszkedik a pilóta, ekkor nem sokat ér a dolog. Oldalirányú elmozdulást ugyanis nem nagyon tud elérni (az lehet, hogy a „V” állásban a főernyő kicsit húzza maga felé az egész rendszert, de azt hiszem, ez nem lehet jelentős elmozdulás).

Földetérés előtt természetesen mindig időben meg kell szüntetni a „V” állást (legkésőbb 100 méter körül).

Azért ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy célraszállási behelyezkedést, de azt el tudom képzelni, hogy egy pilóta nagyobb magasságból ereszkedve sodródik a mentőernyője alatt az élénk szélben, és látja, hogy valami akadály felé mozog, ezért „V” állásba engedi a főernyőjét, hogy növelje a merülést és ezzel csökkentse az elsodródást.

 

A célzás kérdése

Minden ilyen „mentőernyő irányítgatós” ügynek van egy másik nagy rákfenéje is. Mégpedig az, hogy a pilóta nagyobb magasságból egyszerűen nem tudja megítélni a földetérése várható helyét és a mozgási pályáját, ezért nem tud döntést hozni arról sem, hogy merre kellene változtatni a mozgási irányán, hogy kedvezőbb legyen a földetérési pontja. Tehát, még ha tudna is oldalirányú elmozdulást végezni, akkor sem tudná meghatározni, hogy merre is lenne azt érdemes végrehajtani.

Ez sajnos vonatkozik az irányítható (réselt, tolóréses) körkupolás mentőernyőkre is (amelyekkel a főernyő leoldása után ereszkedik a pilóta). Ezek a körkupolás ernyők nagyon rossz teljesítményűek, maximum 1-2 m/s vízszintes sebességet érnek el, és nagyon lassan fordulnak (360 fok = 10 - 15 mp). Ezekkel „célraszállni” nem könnyű feladat, főleg úgy, ha a pilótának nincs tapasztalata vele, és életében először érez ilyen siklószámot (0,2 – 0,3) az uralma alatt.

Egy irányítható körkupolás mentőernyővel ereszkedő pilóta, 100méter süllyedés közben (kb. 15-20 mp ereszkedési idő alatt), megtesz vízszintesen kb. 15-20m-t. Ha még fordulózik is közben, akkor még ennyit sem. Ha van egy kis szél is, ami sodorja a pilótát és traverzáló mozgássá változtatja a saját sebességét, akkor már szinte kezelhetetlen, kiszámíthatatlan a mozgás. Körkupolás ernyővel célba ugrani az egy külön művészet. Persze lehet értelme, lehet széllel szembe fordulni a kedvezőbb irányú földetéréshez, lehet valami nagyobb, markáns akadálytól elfelé tartani, lehet próbálni valami kedvezőnek tűnő terület felé mozogni, főleg ha több idő van, nem csak 100méter, de azért ez nagyon úgy néz ki, mint az iszapbirkózás hátrakötött kézzel és bekötött szemmel.

 

A főernyő kezelése mentőernyő nyitás után

Nézzünk még meg pár lehetőséget, hogy mi történhet a főernyővel, mert talán ez is a témához tartozik még valamennyire.

A mentőernyő nyitás után a főernyővel a következő dolgok történhetnek:

(Az egyes eseteket csak felvázolom, a teljesség igénye nélkül.)

1. A pilóta nem csinál semmit a főernyőjével. Ekkor a főernyő viselkedése az állapotától (pl. mennyire van befűződve), és a süllyedési sebességtől függ. Ha kicsi a süllyedési sebesség (nagy a mentőernyő), akkor a főernyő kupola „megdöglik”, magától a pilóta alá esik, és ott összecsukódik, összetekeredik. Ha a süllyedési sebesség akkora, hogy főernyő nem tud a pilóta alá esni (mert a pilóta gyorsabban süllyed, mint a kupola), akkor a kupola kap elég levegőt ahhoz, hogy „életben maradjon”. Ha „él” a kupola, akkor dolgozni, ficánkolni kezd, a pilóta mellett „V” állásba fog kerülni. Minél nagyobb a süllyedési sebesség, annál erősebb lesz a „V” állás, és minél nagyobb a „V” állás, annál nagyobb lesz a süllyedési sebesség. Ez nem túl bíztató.

Írás a "V"-be állásról.

2. A pilóta leoldja (leoldózár működtetésével), vagy lecsatolja (a kezeivel), vagy levágja (késsel / zsinórvágóval), mindezt összecsukás nélkül, vagy összecsukás után, és elengedi, elválik a kupolától. Ennek van előnye (nem zavar be a mentőernyő működésébe), lehet hátránya (nem csökkenti a süllyedési sebességet a felülete, nem segíti a fára akadást fára esés esetén, esetleg keresni kell majd), és vannak a végrehajthatóságnak feltételei is (pl.: leoldózár vagy sok idő a lecsatoláshoz, lábgyorsító kioldása, stb.).

A leoldásról tudni kell még egyéb dolgokat is, de ezt most jobban nem részletezem, a legtöbbünknek úgy sincs leoldózár a felszerelésén.

3. A pilóta összecsukja a főernyőt (pl.: „A” vagy „B” vagy fullstall). Ekkor a főernyő maradéka a pilóta alatt, mellett, felett (a süllyedési sebességtől függően) lebeg. Ez az általános megoldás, és ez egy jó megoldás. A kupola jellemzően stabil, nem él, szükség esetén a felülete besegít a fékezésbe, kismértékű „V” állást idéz elő, nem zavarja a pilótát.

4. A pilóta begyűjti a főernyőt, addig hogy megfogja a kupola szélét. Ekkor a kupola hosszúkás formában tekereg a pilóta mellett. Ez sem rossz megoldás, de amíg nincs előnye a 3. ponthoz képest, addig problémák viszont vannak vele. Nem könnyű a csapkodó kupola behúzása a vékony zsinórokkal. Nekem egyszer egy ilyen behúzás során elvágta az ujjamat a zsinórzat, kesztyűn keresztül is (a kesztyűt is átvágta). Lehet veszélye is, mert ha leng a pilóta mentőernyő alatt, akkor betakarhatja a testét a mellette lebegő kupola, ezt is megtapasztaltam élőben, gyorsan túrnom kellet le a kupolát a fejemről, de így sem nagyon láttam semmit, ami nem kedvező a földetérés szempontjából.

5. A pilóta teljesen begyűjti a főernyő kupolát (a lába közé, az ölébe). Én ezt nem szeretem különösebben. Ez a megoldás igazából csak akkor lehet indokolt, ha irányítható mentőernyővel ereszkedik a pilóta (réselt körkupolással vagy rogallóval), mert ekkor fontos, hogy a kupola ellenállása ne fékezze az irányítható mentőernyő siklását. A hagyományos mentőernyő esetén nem sok értelme van, viszont hátránya, hogy a végrehajtása elég sok időt igényel, nem fékez a felülete, a begyűjtés folyamata problémás lehet, elterelheti a pilóta figyelmét a földetérésről, begyűjtés közben rátekeredhet a pilótára, a földetréskor zavarja a helyes testhelyzet felvételét, zavarhatja a talajlátást, a tompítási technikák végrehajtását, a pilóta lába alá kerülhetnek anyagrészek és azon elcsúszhat a földetéréskor.

6. A főernyő kupola ráborul, rátekeredik a mentőernyő kupolára.

Ez véletlenszerűen szokott előfordulni, a mentőernyő kupola mögötti turbulencia beszívhatja a tehermentesült, lebegő főernyő kupolát. Ez a helyzet rendszerint nem okoz gondot, jó helyen van, általában nem zavar senkit és semmit. Figyelni kell azért rá, nehogy lecsússzon róla és belobbanva váratlanul „V” állást okozzon.

7. A főernyő kupola rátekeredik a pilóta testére.

Ez a nyitás előtt, a nyitáskor, vagy közvetlenül utána keletkezhet véletlenszerűen, vagy a kupola behúzása során a pilóta idézheti elő. Nem szerencsés helyzet, zavarja a pilótát, a belobbanó kupolarészek emelhetik a lábát, zavarhatja a látást, zavarja a földetérést, stresszeli a pilótát, stb., el kell kerülni, vagy csökkenteni a mértékét, ha lehetőség van rá.

 

A siklóernyő „visszaszerzése” mentőernyő nyitás után:

Van egy 7+1. eset is:

Felmerült egy olyan kérdés is az egyik pilótatársam részéről a videó elemzés során, hogy mit gondolok a főernyő kupola újranyitásáról és a mentőernyő begyűjtéséről.

Ez érdekes kérdés.

Alapvetően, minden gondolkodás nélkül (csak a 30+ éves tapasztalat alapján, érzésből), azt mondanám, hogy: NE TEDD.

Annak ellenére, hogy én csináltam már ilyet, bár véletlenül. A legelső gyakorló mentőernyő nyitásomkor. Akkor, a körkupolás mentőernyő kinyílása után, izgalmamban véletlenül nem az elém billent légcellást oldottam le, hanem a mentőernyőt (2x2 egyforma leoldózár volt szorosan egymás mellett). „V”-ben álltak a kupolák, és gond nélkül visszabillentem a légcellás alá. Ez házilag átalakított ejtőernyős felszereléssel történt, autós vontatásos felszállás után.

Az ejtőernyősöknél az volt az ökölszabály, hogy ha egyszer már kinyílt egy mentőernyő (szándékosan, vagy véletlenül, vagy akárhogy), akkor már azzal kell földetérni, variálni nem szabad.

Nálunk is nagyon teoretikus a kérdés, hiszen azt már eddig megbeszéltük, hogy a mentőernyőnyitás utáni pilótánk képzetlen, gyakorlatlan, stresszes, és jellemzően néhány 10 másodperce van hátra a földetérésig, tehát ebben az állapotban nagyon cizellált feladatokat nem érdemes rábízni. (Valamint, az átlagpilóta technikailag sem tudja megoldani, mert a zömnél nincs zsinórvágó eszköz, a mentőernyő meg másképp nem tehető működésképtelenné a levegőben.)

Kérdés az is, hogy milyen állapotban van a főernyő (pl. összetekeredés, gubancolódás, befűződések). Mert a „visszaszerzése” csak akkor jöhet szóba, ha az állapota kifogástalan (de akkor meg minek kellett mentőernyőt nyitni?).

De, mint láttuk, az élet mindig tartogat meglepetéseket, lehet ilyen helyzet is, hiszen a mentőernyő kinyílhat véletlenül is, vagy - mint az elemzett videónk is mutatta -, a pilóta magasan volt, sokáig ereszkedett a mentőernyővel és a főernyője tökéletes állapotban volt (legalábbis eleinte), nem a főernyő állapota miatt nyitott mentőernyőt.

Fizikailag, technikailag, tehát nem tartom elképzelhetetlennek a dolgot. Amennyiben a főernyő a pilóta előtt van, „V” állásban, teljesen kinyílva, felfújódva, működőképes állapotban, akkor vissza lehetne szerezni.

A mentőernyőt behúzni persze nem lehet, mert nem éri el a pilóta a zsinórjait, azt csak levágni lehetne. A mentőernyő levágása után a pilóta elvileg visszalendül a főernyő alá, előtte érdemes esetleg szimmetrikusan megfékezni a kupolát, hogy kisebb legyen a billenés az alálendüléskor.

De, azért ez elég kockázatos dolog és károsodik, esetleg el is veszik a mentőernyő. Csak nagyon indokolt esetben lenne értelme belevágni, ha nagyon gázos (életveszélyes) a pilóta alatti terület. Az sem árt, ha ilyenkor van egy második mentőernyő is a pilótánál.

Ha valakinek olyan mentőernyője van, hogy eléri a mentőernyő zsinórjait (olyan rövid a csatolótagja), akkor a mentőernyő zsinórjait egyenként, sorban is el lehet vagdosni. Ekkor fokozatosan, sima átmenettel lehetne visszakerülni a főernyő alá, és az utolsó pár zsinór meghagyásával a mentőernyő sem veszne el. Igaz, hogy az elvágott zsinórokat sokkal nehezebb pótolni, mint egy elvágott csatolótagot cseréltetni, javíttatni.

Ha a főernyő kupola már össze lett omlasztva, tekerve, be lett gyűjtve, akkor már valószínűleg nem lenne egyszerű dolog ismét kirendezni nyitott állapotba. Ha jó a mentőernyő, és a süllyedési sebesség nem túl sok, akkor szinte lehetetlen lenne egy rendesen összeomlasztott kupolát újra feltölteni levegővel, mert nincs elég légáramlás, a kupola csak lógna, lebegne a pilóta alatt, mellett. Ezt már nem tartom életszerűnek.

 

Összefoglalás:

Visszatérve az elemzett videóhoz, a magasan a felhőben nyitott mentőernyős esetre, abban a helyzetben lehet, hogy okosabb lett volna hagynia a főernyő kupolát „V”-be állva, maga előtt, nyitva, amíg ki nem kerül a felhőből és nem látja meg, hogy milyen terület van alatta (ezzel még a merülési sebességet is növelte volna, így az esetleges felhő szívás hatását csökkenti). Ilyen nyitott kupolával, ha nagyon rossz, sziklás terület felett bukkan ki, még mindig gondolkodhatott volna a mentőernyő levágásán. Persze ez csak utólagos „okoskodás”, szellemi játék, és az is 99%, hogy nem volt nála zsinórvágó, tehát technikailag nem tudta volna megoldani a mentőernyő leválasztását.

Írás a zsinórvágóról.

A saját valamikori mentőernyő nyitásunkra készülve pedig, talán elég, ha annyit jegyzünk meg ebből az egészből, hogy a hagyományos, körkupolás mentőernyő nyitása után, gyakorlatilag nincs lehetőségünk az irányításra, a földetérésünk helyét nagy eséllyel a szerencsénk fogja meghatározni.

Hát, ezek jutottak eszembe erről a kérdésről. Most látom, hogy ez is lett 6 oldal, pedig csak egy milyen kicsi, lényegtelen részletet zongoráztam végig.

Gödöllő, 2017.12.16.

Clicky Web Analytics